A helyi iparűzési adóról

Kaskantyú Község Önkormányzatának

9/2000.XII.01.), 12/2002.(XII.15.), 6/2003.(IV.01.), 18/2003.(XII.20.) és a 20/2007.(XII.17.) rendeletével módosított 10/1999. (XII. 20.) rendelete

az iparűzési adóról

(egységes szerkezetben)

Kaskantyú község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az iparűzési adóról az alábbi rendeletet alkotja.

Az adókötelezettség, az adó alanya

1. §

1. Az önkormányzat adó-megállapítási joga az illetékességi területén végzett állandó vállalkozói tevékenységre terjed ki (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)[1]        

2. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.    

3. Az adó alanya a vállalkozó. A vállalkozó fogalmát az 1990. évi C. tv. 52.§. 26. pontja határozza meg.[2]      

4.  Adómentes a (3) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.[3]

Az adókötelezettség keletkezés és megszűnése

2. §

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja és mértéke

3.§

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott árúk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.[4]

2. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jelleggel iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell az 1990. évi C. tv. Mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

3. Az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a.[5]

(4) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

1. a Htv 37. §. (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 500 Ft,
2. a Htv. 37.§. (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 3000 Ft.”[6]

Mentességek, kedvezmények[7]

4. §

Az adó bevallása, az adó és az adóelőleg megállapítása,

az adó megfizetése

5. §

A vállalkozó adóelőleget köteles fizetni.[8]

1. Az adóelőleg összege
2. ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,
3. ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjainak alapján adóévre számított összege,
4. az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.[9]

Ha jogszabályváltozás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.   [10]

Nem köteles előleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.[11]     

Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékessége: 
- az adóelőleg félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizethető adópótlék mentesen.  [12]

A vállalkozó az iparűzési adó összegét önadózással állapítja meg. A megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét az adóévet követő május 31-ig benyújtandó éves bevallásban kell elszámolni. Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.   
Évközi megszűnés esetén az adóalany a megszűnést követő 30 napon belül köteles bevallást tenni.[13]          

A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatóságnak.[14] 
     

Záró rendelkezések

6. §

Az adózással kapcsolatos minden más szabályra a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. és az eljárási szabályra az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései az irányadók.[15]

7.§

1. A rendelet 1 § (4) bekezdése és a 3 § (4) bekezdése 2004. január 1. napjával lép hatályba.    

2. Az iparűzési adó bevezetésének időpontja: 2000. január 1.      

(:Dózsa Péter:) sk.                                                                             (:Filus Jánosné:) sk.

 polgármester                                                                                          jegyző